Kedves Otthon Álmodók, Otthon Alkotók!

A vízszigetelő lemezek egy külön "tudományág" az építőiparon belül. Nem feltétlenül könnyű közöttük eligazodni, hisz szinte minden feladatkörre más és már termék használata az optimális. Ebben a kuszaságban szeretnénk nektek információs mankót adni az alábbi összefoglaló írással.

Első részben a vízszigetelések legalapvetőbb felhasználási módjai kerülnek részletezésre, majd a vízszigetelő lemezek gyártásánál felhasznált anyagok csoportosítása ad útbaigazítást.

A pincék, falak, padozatok szigetelésénél talán a legfontosabb kérdés a megfelelő szigetelőanyag kiválasztása. A hazai piacon rendkívül nagy a választék, s ebbe a nagy kínálatba könnyen belezavarodhat az, aki nincs tisztában a termékek műszaki tartalmával, és a legnagyobb csapdába esik az, aki csupán a termékek árára figyel.

Új építésű földszintes létesítményeknél a fal- és padlószigetelés készítéséhez sok esetben megfelelőek az oxidbitumenes, üvegfátylas vagy üvegszövet betétes lemezek (például GV 35, GV 45), melyek fektethetők egy rétegben (ha a lemez vastagsága legalább 4 mm), illetve szükség esetén két rétegben (2,5-3 mm vastagságú lemezek). A pinceszigetelés kiválasztásánál azonban fontos tudni, hogy a szigetelésnek talajvíz vagy csak talajnedvesség hatásával szemben kell-e védenie.

A függőleges szigetelések és hajlatok mozgásérzékenysége miatt a biztonság érdekében elasztomer modifikált bitumenes lemezek alkalmazása javasolt. Talajnedvesség elleni szigetelés készítésekor modifikált lemezekből elegendő csak egy réteg szigetelőlemezt alkalmazni. Talajvíz hatása ellen – műszaki és gazdasági okok miatt – csak modifikált lemezek alkalmazhatók, legalább két rétegben.

Nem szabad elfeledkezni a szigetelendő felületek előkészítéséről sem. Oxidbitumenes lemezek fektetése előtt követelmény az aljzatfelület kellősítése, majd ezt követően a lemezek teljes felületű lehegesztése. Modifikált lemezek fektetésénél viszont el lehet tekinteni a teljes felületű rögzítéstől/olvasztástól, így a felület kellősítésétől is. A függőleges felületeket azonban minden esetben be kell vonni oldószeres vagy az enyhén nedves felületek kellősítésére kiválóan alkalmas, szintén elasztomer bitumenes vízbázisú kellősítővel. Az így kellősített felületekre a szigetelőlemezek kizárólag csak teljes felületű hegesztéssel rögzíthetők. A kellősítés elhagyásával a lemez letapadás kétséges.

Egyszerűbb alépítményi szigetelési feladatokra kenhető szigetelőanyagok is alkalmazhatók. Az SBS műanyaggal modifikált, oldószeres bitumenes anyag híg mézszerű állaga kefés vagy teddy hengeres felhordást tesz lehetővé. A szigetelendő felületet ebben az esetben is kellősíteni kell. A szükséges anyagvastagság legalább 1-1,5 mm, és két rétegben javasolt felhordani. A bevonat gyorsan szárad, 20 °C-on 1 órán belül megfelelő állagú, bőrösödött a felület.

MINDEN, AMIT A BITUMENES ANYAGÚ SZIGETELÉSEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

A bitumen: az ásványolaj lepárlása után visszamaradó fekete, termoplasztikur szénhidrogén elegy (főként, nálunk csak ebből készítenek vízszigetelést. ásványolajbitumen)

Jellemzője: a gázokkal és folyadékokkal szemben tanúsított kis reakcióképesség, kémiai közömbösség, vízátnemeresztő képesség, a vízben, híg savakban és lúgokban való oldhatatlanság. Kenőolajok, gázolaj, petróleum, benzin, növényi olajok, állari zsírok, szerves oldószerek, klórozott szénhidrogének a bitument oldják és már kis mennyiségben is a lágyulását okozzák. Fizikai szempontból kolloid diszperz rendszer, nagy viszkozitású folyadék. A szabadban lévő bitumenben gyorsuló öregedési folyamatok játszódnak le (ridegszik, törékennyé válik). A levegő oxigénje vízképződéssel hidrogént hasít le, ezt a folyamatot gyorsítja a napfény, magasabb hőmérséklet – ezért a bitumen és a bitumenes anyagok felülete védelemre (árnyékolásra) szorul.

Bitumen emulziók: 60-65m% bitumen; 40-35 m% víz. Mivel a bitumen nem elegyedik vízzel, ezért emulgeátort (olaj- zsirsav; vagy ezek sói) kevernek. Melegítés nélkül használható, valamint nedves felületre is hordható. A bitumenemulzió megtörése és a víz elpárolgása után összefüggő víztaszító, valamelyest olaj- és saválló védőbevonatot kapunk.

Oldószeres bitumenek: oldószerben oldva (benzin, benzol) bitumenes lakkokat (BONOBIT), oldószeres alapozó mázakat, töltőanyaggal kiegészítve szigetelő masszáakt állítanak elő.

BITUMENES SZIGETELŐ LEMEZEK:

Felépítése

A lemez alkotórészei a hordozóanyag (megóvja a mechanikai erőhatásokkal szemben), bitumen, töltő- és a hintőanyag. A hordozóanyagok lehetnek:

• nyerspapír: (MSZ 134) korhad-rothad, emiatt alkalmazása visszaszorult. Szakadási nyúlás: 1-6%.
• üvegfátyol: (vékony üvegszálak rendezetlen halmaza). 0,3-1,0 mm vastag. Hossz-ill. keresztirányú erősítésű lehet. Bitumennel ragasztható vékonylemezekhez (60-80 g/m2 üvegfátyol), valamint hegeszthető lemezekhez (75-90 g/m2 üvegfátyol). Szakadási nyúlás: 1-6%.
• üvegszövet: nagy terhelési igénybevételnek kitett vízszigetelő lemezek hordozóanyaga. (100-300 g/m2). Szakadási nyúlás: 50% (!) Rugalmas és korrózió-ellenálló. Anyaga: poliészter vagy polipropilén.
• műanyag fóliák: 0,03mm poliészter fóliával készül. (az öntapadó modifikált bitumenes lemez hordozórétegei a polietilén, polipropilén és a PVC)
• fémfóliák: főleg párazáró rétegekhez gyártott bitumenes lemezek hordozóanyagai. 0,05-0,2 mm vastag Al-fólia vagy sárgaréz fólia. Eltérő a hordozó réteg és a bitumen hőtágulási együtthatója, emiatt szétválhat anyagban.
• töltőanyag: a bevonó bitumenek hő- és öregedésállóságát javítja, ugyanekkor rontják a tapadást, növelik a vízfelvételt, és a páraáteresztő képességet. (9 mmnél kisebb szemcseméretű ásványi őrlemények: mészkőliszt, kvarcliszt, pernye, talkum, palaliszt, mikroazbeszt, stb)
• hintőanyag: feladata a bitumenes lemezek összetapadásának meggátlása, valamint a lapostetők zárórétegének beépített lemezek bitumenes bevonatának UV sugárzás elleni védelme és a lemez megóvása a túlzott felmelegedés ellen. (erre alkalmazzák a 2-3 mm szemcseméretű palaőrleményt) a tapadásgátló
  lehet talkum, homok (finom, durva).

Alaptípusai

• bitumenes vékonylemez (forró bitumenes vagy hidegragasztással). Ezek közé tartozik: bitumenes csupaszlemez (papír hordozó réteg, bitumennel telítve, de bitumenes bevonat nélküli); bitumenes fedéllemez (nyerspapír hordozó réteg, mindkét oldalán homok- vagy zsírkőpor hintés); üvegfátyol-betétes lemez (finom homok hintőanyaggal)
• bitumenes hegeszthető vastag lemezek (leolvasztásos ragasztással). Min 4 mm vastag, a lemezek ragasztásához szükséges bitument a lemez hátoldalára gyártás során hordják fel. Fektetésükhöz PB-gáz vagy dízelolajjal üzemelő lángolvasztó berendezéseket használnak. A hegeszthető lemezeket a következő hordozóanyagokkal készítik:
  • nyerspapír
  • üvegfátyol
  • üvegszövet
  • nemszőtt műanyag textília
  • műanyagszövet és –fátyol
  • poliészter fólia.
  A hegeszthető lemezek felületi védelme, bevonata finomhomok hintés és polietilén fólia.
• páratechnikai lemezek (párazáró, és páranyomást kiegyenlítő lemezek). A pára elleni védelmet ellátó lemezek feladata, hogy megakadályozza a páradiffúziót és azt, hogy a légáramlás során káros mennyiségű nedvesség kerüljön a rétegekbe. Egyenes rétegrendű melegtetőknél általában szükség van a páravédelemre! Kéthéjú tetők esetében a hőszigetelés alatti páravédelem feladata az, hogy a belső tér levegője beáramoljon az átszellőztetett légrétegbe! A pára elleni védelemre olyan bitumenes lemez alkalmazható, amelynek betétanyaga korhadásmentes (üvegfátyol-betétes hegeszthető lemez, üvegfátyol-betétes – perforált vagy perforálás nélküli – páranyomáskiegyenlítő lemez, al-fólia-betétes lemez al-fólia-betétes hegeszthető lemez).
• Rögzítése: pontszerű- vagy sávos rögzítő ragasztással, ill. teljes felületű leragasztással. A bitumenes lemezek alkalmazásánál az átfedéseket, toldásokat össze kell ragasztani. Gőznyomás-kiegyenlítő réteg egy összefüggő légréteget biztosít a csapadékvíz-szigetelés alatt. Feladata a bezárt, vagy bevándorló
  nedvesség felmelegedéséből keletkező nyomás eloszlatása, feszültségmentesítése. Emellett lehetővé teszi a csapadékvízszigetelés és az aljzat egymástól eltérő mértékű, független mozgásait. Nagy nedvességtartalmú
  aljzatok esetén pontonkénti vagy vonalmenti kiszekkőzést kell biztosítani. A gőznyomás kiegyenlítődik, ha a csapadékvíz szigetelés első rétege pontszerű vagy megszakított sávos rögzítő ragasztással készült, vagy ha alá kavicshintésű lemezt vagy műanyag filcet fektettek, amely megakadályozza a csapadékvíz elleni szigetelés teljes felületű letapadását.
• zárólemezek (felületvédelemmel ellátott lemezek). Színes vagy színezet palaőrlemény hintéssel ellátott lemezek, ill. egyoldalon bitumennel ellátott fémfóliák (Al, Cu), valamint a z üvegfátylas lemezre kasírozott Al-fóliás lemezek. Csak nem járható egyenes rétegsorrendű melegtetőknél és kéthéjú hidegtetőknél használhatók.

MODIFIKÁLT BITUMENES VÍZSZIGETELŐ LEMEZEK

Modifikálás: a desztillációs alapbitument műanyaggal keverik. A módosított anyag magasabb hőállóságú, rugalmasabb, jobb hideghajlíthatóságú, kedvezőbb öregedésállóságú.

Bármilyen épület vagy építmény hatékony víz elleni védelmét képes biztosítani.

Modifikálást plasztomerekkel és elasztomerekkel végzik.A különböző műanyagok eltérő tulajdonságokat javítanak (PVC: olajállóság; PE: öregedésállóság+hőstabilitás; EVA: lágyuláspont csökkenése)

APP modifikációs bitumenes lemezek. Magas hőállóság (+150°C), kiváló tapadóképesség (megcsúszás elleni védelem függőleges síkban is), jó hideghajlíthatóság (-15 °C); UV- álló; terhelhető; nagy mechanikai szilárdság, magas perforációs szilárdság, jó bedolgozhatóság. Összefér az SBS és az EPM modifikált bitumenes lemezekkel.

SBS modifikációs bitumenes lemezek. 10-15 m% polimer keverés az alapbitumenhez. Nagy szakadási nyúlás, és repedésáthidaló képesség, gumiszerű nyújthatóság és visszarugózó tulajdonság (hordozó rétegtől függően), magas hőállóság, hideghajlíthatóság, nagy szakítószilárdság, gyors bedolgozhatóság, nem UV-álló!

EPM modifikációs bitumenes lemezek. Egyesíti az APP és az SBS legjobb tulajdonságait. Nem igényel fényvédelmet, UV-stabil, jól összeépíthetők valamennyi bitumenes lemezfajtával, kedvező hideghajlíthatóság, jó hőállóság, kedvező rugalmasság, nyújthatóság és szakítószilárdság.

MŰANYAG VÍZSZIGETELŐ LEMEZEK

A műanyag vízszigetelő lemezek csak egy rétegben szigetelnek!

Típusai:

• műanyagok (plasztomerek) nehezebben nyúlnek meg, de alakváltozásuk tartós.
  • PVC (polivinil-klorid). Bitumenérzékeny, azonban gyártanak már olyat, amelyik bitumenálló. Létezik ütésálló PVC is.
  • PIB (poliizobutilén). Vízszigetelésre az ún szendvicslemez (2 PIB vékonylemez) alkalmas. A lemezek a helyszínen alakíthatók
  • ECB (etilén-kopolimer-bitumen). A műanyag a rugalmasságot+hajlíthatóságot adja, a bitumen lágyítóként hat. Sajátos tulajdonsága, hogy az anyag nyúlásával egyidejű deformáció mellett nagy szilárdságnövekedés lép fel. Jó ózon- és UV-állók.
  • EVA (etilén-vinil-acetát-kopolimer). Főleg tetőszigetelésre alkalmazzák.
• műkaucsukok (elasztomerek) jobban nyújthatók, de nagyjából visszanyerik eredeti alakjukat. A műkaucsuk lemezek a helyszínen nem, vagy alig formálhatók, emiatt a csomópontok kialakításához gyárilag előregyártott elemeket kell alkalmazni.
  • CSM (szulfoklórozott polietilén)
  • IIR (butilkaucsuk) nem áll ellen az ásványolaj, benzin, zsírok, kátrány behatásoknak. Helyszínen nem alakíthatók, toldásuk csak szalagokkal történhet.
  • EPDM (etilén-propilén.dién-monomer) szigetelő- és tömítőprofilok készülnek belőle, valamint tetőszigetelő lemez.

További információkért keresd kollégánkat: