Azon problémák közül, melyeknek megoldását a 20. század jórészt ráhagyta századunkra, a legfontosabbak közé tartozik a környezet védelme.

E fogalomkörbe sorolható az élővilág védelme, a természetes erőforrásokkal való takarékosság, az egészségkárosító tevékenységek elhagyása, és talán legátfogóbb értelemben a bolygónk sorsáért érzett aggódás.

Most rosszul állunk mind e kérdésekben. Naponta pusztulnak ki állat- és növényfajok, egészen rövid, szinte emberéletnyi határideje van a rendelkezésre álló természetes olajkincsnek. Az emberi tevékenység szennyezi a levegőt, a vizeket, a talajt, már a világűrt is. És itt áll megoldatlanul a Föld bolygót veszélyeztető katasztrófapáros: a globális felmelegedés és a földi életet lehetővé tevő magas légköri ózonpajzs vészes fogyása. Egyformán felelős a megoldások keresésében az ipari termelés és a közlekedés csakúgy, mint a fűtés.

Épületeink hőszigetelése nemcsak gazdasági kérdés, hanem az említett veszélyforrások okaira és következményeire is hatással bíró tényező. A hatékony hőszigetelés által megtakarítható fűtési igény egyszersmind a globális felmelegedést okozó széndioxid-kibocsátást is csökkenti, takarékoskodik a kőolajkészletekkel. Ebben az értelemben a hőszigetelés méretezése, a használt anyagok kiválasztása, a beépítés módja mind olyan kérdések, melyek hatással vannak környezetünkre.

Az AUSTROTHERM expandált polisztirol habok előállítása, bár kétségkívül a vegyipar tevékenységének a része, a lehetőségekhez képest figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait. A polisztirol eredendő nyersanyaga a szerves kőolaj. Viszont a késztermék térfogatának mindössze 2 %-a ténylegesen polisztirol, a maradék 98 %-a levegő, tehát az alapanyag felhasználás viszonylag kicsi és hulladékmentes. A habosító és töltőanyag nem tartalmaz az ózonpajzsot veszélyeztető anyagokat, freont és más halogénszármazékokat.

Nézzük egy példán, hogy alapanyag-felhasználás szempontjából mit jelent az AUSTROTHERM hőszigetelő anyagok alkalmazása. Tekintsünk egy átlagos, 400 légköbméter hasznos térfogatú családi házat. Hőszigeteljük a külső falait, tetőszerkezetét és talajon fekvő padlóját a hatályos méretezési szabványok szerint, AUSTROTHERM AT-H80, AT-N30, AT-N100 expandált polisztirol hablemezzel! Ehhez, az alapanyagok és a gyártástechnológia összes igényét tekintve 670 liter nyersolaj szükséges. És hasonlítsuk össze ezt az adatot azzal, hogy a megfelelő hőszigetelés a ház átlagosan 50 éves élettartama alatt milyen nagyságrendű energiahordozót takarít meg? Nos ez az érték kb. 93 ezer literre adódik! Más megfogalmazásban ez azt is jelenti, hogy mindössze néhány hónap, körülbelül egy fűtési szezon szükséges ahhoz, hogy a beépített nyersanyag mennyiségileg megtérüljön.

Bár a hőszigetelési szabványok az idők folyamán leginkább az energiahordozó-árak változását követve szigorodtak, e harmincéves folyamat során jelentősen csökkent a fűtési energia mennyiségével az emisszió is. A már említett 400 légköbméteres ház esetében a fűtési energia megtakarítása egy másik fontos környezetvédelmi probléma, a széndioxid-kibocsátás szempontjából is érdekes adatot szolgáltat. Az 1970 előtti szabványok alapján e ház egy éves CO2-kibocsátása 8,1 kg lehetett, ma ez az érték az EN szabványok szerint mindössze 2,2 kg. (természetesen ezen tendenciában nemcsak a fűtési igény hőszigetelés eredményezte csökkenése, hanem a fűtőberendezések korszerűsödése is szerepet játszik).

Ha általában a környezetvédelemről beszélünk, sokszor nem is gondolunk rá, hogy e témakörbe az egészséges, komfortos lakókörnyezet is beletartozik. Az épületek külső határoló szerkezeteinek hővédelme, hőszigetelése teszi lehetővé azt, hogy az éves hőingadozás széles intervalluma (ami -25 és +35°C között akár 60 fok is lehet) ellenére egy lakószoba belső hőmérséklete állandóan 20 és 25°C között legyen. Ennek legegyszerűbb egyszeri befektetése a megfelelően méretezett és kivitelezett hőszigetelés. Sokkal energiaigényesebb és ezért drágább a klímaberendezések használata, nem is beszélve arról, hogy lakótérben a gépi szellőzés a beltéri párásság nagyfokú elvonása miatt nem is igazán egészséges. Nagyon fontos, a hőszigeteléssel összefüggő egészségi kérdés a páralecsapódás kérdése. Azokon a helyeken, ahol a hőszigetelés nem kielégítő (pl. hőhidak), a lokálisan kicsapódó pára penészgombák és más, az emberi egészségre ártalmas organizmusok telepszenek meg, asztmatikus, allergikus panaszokat okozva az arra érzékenyeknek. Ki gondolná, hogy amikor a koszorú elé helyezzük a megfelelő méretű AUSTROTHERM koszorú hőszigetelő elemet, akkor tulajdonképpen a lakókat kíméljük meg kellemetlen betegségek kockázatától?!

Eddigi sikereinket is részben annak köszönhetjük, hogy sokféle terméket gyártunk. Sok új megoldást mi vezettünk be a hazai piacra, így a lépéshang-szigetelő lemezeket, vagy a lejtésképző hőszigetelő elemeket, amivel 1999-ben Construma Nagydíjat nyertünk. Jelenleg is több termékünk van bevezetés alatt, és reméljük, ez a folyamat nem fog itt megszakadni.

Közismert, hogy a műanyagok esetében problémát okozhat az, hogy hulladékká válásukkor nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le, azaz a környezetet tartósan terhelhetik. A polisztirol esetében az a legfontosabb teendő, hogy a viszonylag hosszú, 50 éves használati periódus után se váljon végleg hulladékká. Az ehhez szükséges technológia rendelkezésre áll, ugyanis a feleslegessé vált polisztirol hab kb. 95%-ban újrahasznosítható. A felhasználás főbb irányai: újrapréselhető hőszigetelő anyaggá, fröccsöntött műanyagok alapanyaga lehet, illetve korrozív és mállékony anyagok fagyvédő bevonata állítható elő belőle.

Az AUSTROTHERM anyagok alkalmazása tehát sokféleképpen játszik közre a környezet védelmében. A felelősségteljes, divatos szóval környezettudatos mérnöki tevékenységgel, hatékony, de gazdaságos méretezéssel sokat tehetünk a légszennyezés, az energiapazarlás, a Föld ózonpajzsának további pusztulása ellen.

AUSTROTHERM

Forrás: Kendel Közösség Magazin, 2021. júniusi szám