2024. júliusától csak közel nulla energiaigényű épületre kaphatnak használatbavételi engedélyt az építtetők. Az, hogy a 2024 júliusától életbelépő előírások szerint a 300 m²-nél nem nagyobb lakóingatlan esetén az éves energiaigény nem haladhatja meg a 100 kW/m²-t, ismert volt, miként az is, hogy ebből 25%-nak megújulónak számító energiaforrásból kell biztosítani. Az azonban széles körben kevésbé ismert, hogy ez a megújuló részarány nem csak geotermikus, nem csak szolár, hanem biomassza energiája is lehet. A biomasszák közül lakossági felhasználásban a szilárd biomasszák jönnek elsősorban szóba úgy, mint tűzifa, fapellett, fabrikett, apríték vagy forgács.

Bármelyik biomassza hőtermelőt is választjuk, biztos, hogy szükség lesz hozzá kéményre.

Fontos kiemelnünk, hogy az új ingatlant – az új energetikai előírásoknak megfelelően – hőhídmentes szerkezetek és légtömör beépítés segítésével lesz szükséges megvalósítani. Szilárdtüzelésű biomasszafűtés használata esetén azonban épületünk patikamérlegen kikalkulált hőtechnikai és légtechnikai egyensúlyát biztosító szerkezeteken átvezetjük a kéményt, látszólag megbontva az energetikai koncepciót.

A szükséges kémény fal-, födém- és tetőáttöréseinél olyan füstgázelvezető rendszert kell választanunk, ami az átvezetések kockázatait megszünteti azzal, hogy az érintett szerkezeti csomópontokon biztosítja az átvezetés légtömörségi és hőhídmentességi követelményeit.

Az új energetikai változásoknak való megfeleléshez a biomasszafűtés minden komponensének meg kell felelnie.

Az első komponens a megfelelő minőségű biomassza tüzelőanyag alkalmazása. A hasábfa akkor nevezhető tűzifának, ha annak nedvességtartalma nem haladja meg a 20%-ot. A sajtolással formázott brikett és a nagynyomáson préselt pellett viszont ennél kisebb nedvességtartalommal lesz csak megfelelő. Ha nem használunk megfelelő minőségű és nedvességtartalmú tüzelőanyagot, akkor a fűtőberendezés nem fog megfelelni a névleges adatainak: a teljesítmény és a hatásfok a névlegesnél alacsonyabb lesz, a károsanyag kibocsátás és a korom lerakódása, hamuképződés viszont jelentősen növekedni fog.

A rendszer másik komponense a tüzelőberendezés, ami akkor felel meg a fenti energetikai elvárásoknak, ha legalább A+-os energiacímkével rendelkezik, azaz hatásfoka 80% feletti, és helyiséglevegőtől független üzemű, külső égési levegővel üzemel.

A kémény a harmadik komponense a szilárd biomassza tüzelésű hőtermelő rendszernek. Ideális a kémény, ha alkalmas a tüzelőberendezés égéslevegő ellátására is, hogy biztosítsa annak a helyiséglevegőtől független működését. A kémény szerkezetének légzárását a lakótér felé is biztosítani kell. Ennek a követelménynek csak a hátsó szellőzést nem igénylő kémények tudnak megfelelni. A lakótérrel kapcsolatban álló kémény köpenyének nyílásai, úgymint tisztítóajtó, füstcsőcsatlakozó megfelelő tartozékokkal légtömörré tehetők. A födém- vagy tetőáttörésénél mind a belső, mind pedig a külső fóliakészlet használatával légtömörré tehetők az áttörési csomópontok. A tetővagy födémáttörésnél (amelyiknél a hőszigetelés elhelyezkedik), fontos a szigetelés síkjában a kémény hőhídmentességéről is gondoskodni. A fenti feladatokhoz ideális a Schiedel Absolut kémény rendszere, ami gyári külső + belső fóliaszettel rendelkezik a tetőáttörés légtömörségének biztosításához. Hasonló gyári tartozék a Termo köpenytégla, amelyet a hőszigetelés síkjában helyezünk el, biztosítva ezen a ponton kémény hőhídmentességét. A Schiedel acélkémény palettájából is válaszható többféle megoldás a fenti feladatokra.

A Schiedel komplett kandalló egységet is tud biztosítani saját füstgázelvezető rendszerrel: szabadon álló Sirius, Sargas, Mimas kandalló + Permeter Smooth Air (LAS rendszer) acél füstgázelvezető rendszer vagy beépített kandalló: Kingfire kandalló család ABSOLUT 18TL kerámia bélésű füstgázelvezetéssel egybeépítve.

Fontos megemlíteni, hogy ha egy ilyen új ingatlanba tartalékkémény (is) kerül, ami nem lesz rendszeresen használatban, annak kiválasztásában is a fő biomassza tüzeléshez alkalmazott koncepciót kell követni, a kéményt annak megfelelően kiválasztani. A hőhídmentesség elmaradása vagy az elégtelen légtömörség a kémény födém- illetve tetőáttöréseinél fokozottabb kockázatot jelent, mint egy üzemszerűen használt kémény esetében.

A megújuló energia részarányba biomassza tüzelést érdemes választani, mivel otthonos meleget biztosít a tűz élményével, illetve az egyetlen fűtési lehetőség, amely a tüzelőanyag mellé nem igényel segédenergiát a működéshez.

Győrfi Miklós - Schiedel műszaki vezető
Schiedel Kéménygyár Kft.
www.schiedel.hu

Forrás: Kendel Közösség Magazin, 2022. novemberi szám